Erkélyek az 50-es évekből - Budai Boglárka

Az 1950-es évek politikai helyzete jelentősen meghatározta az akkori építészetet. Dunaújvárosban a kezdeti, szabadabb tervezésű, modernista felfogású épületek után a szocreál stílus vált egyeduralkodóvá. 

A tervezők a kötelező ideológia keretei között, és időnként azon túl is igyekezték változatos részletekkel oldani a stílus szigorúságát. Erre szemléletes példa az erkélyek sokszínűsége: a házak részleteikben egyediek, a városkép mégis egységes. Ez a kettősség jellemzi Dunaújváros 1951 és 1956 között felépült részeit.

Az első lakóházak még modern stílusban épültek. Szabadonálló beépítésűek és kovácsoltvas erkélyeik rácsosak, nyitottabbak. A belső igények kivetülése, funkcionalista szellemű megjelenítése látszik a homlokzaton.

Az időben haladva a szocreál lett egyre inkább meghatározó. A reprezentatív főútvonalak mentén levő házak erkélyei többnyire tömörek, masszívak, a funkcionalizmussal ellentétben a homlokzatok hangsúlyos tagolása volt az első számú cél. A város főútján, a Vasmű úton végig ilyen robusztus erkélyeket lehet látni. 

A kevésbé frekventált, de még mindig szinte belvárosnak számító területeken újra felbukkannak a rácsos erkélyek, demonstrálva a modernizmus erőteljes jelenlétét.

Tehát azt, hogy milyen az erkély, meghatározta a politika, a helyszín, a korra jellemző stílusok és az építészek egyéniségének lehetőség szerinti kibontakozása.

A szellőztetés művészete - Bereczki Anna Éva

Budapest omladozó társasházai között megbújik egy igazán érdekes építészeti elem. Ez az elem, a szellőző alapvetően funkcionális, de esztétikai szerepet is betölthet. Legtöbbször észre sem vesszük őket, csak elsétálunk mellettük.

A szellőzőknek végtelen sok formájuk és méretük lehet, elhelyezkedésük ritkán uniformizált. A legtöbb épületben megjelenik a pénzhiány vagy az anyaghiány, emiatt szokatlan, kreatív megoldásokat is találhat az ember. A rácsok nem csak épületgépészeti szerepet töltenek be, nagyobb élőlények bejutását akadályozzák, sokszor az emberi vandalizmustól is védenek. 

A mostanra leginkább egységessé vált rendszerek a kreativitást és az egyediséget háttérbe helyezik, de ez nem zárja ki, hogy egy-egy helyen izgalmas megoldásokra bukkanjunk. Gyűjteményemben azt szeretném bemutatni, ahogyan az emberek különböző eszközökkel, időnként egészen bravúros módon oldják meg a felmerülő problémákat. 

GRAFF(C)ITY - Bauer Máté

A falfirkák megítélése roppant megosztó téma, sokan a szabadság megélésének fogják fel, míg másokból fenyegetettséget és undort vált ki. 

A graffitizés, falfirkálás, felhívás szándékú vandalizmus egész történelmünk során jelen volt (pl. Alexamenosz-falfirka) és mégis mind a mai napig nincs konszenzus a megítélése tekintetében. 

Sétáim során Budapest 8. és 9. kerületének összefirkált ajtóit és az azokat védő redőnyöket fotóztam. A következőkben szereplő graffitik nagy része valószínűleg a legtöbbünk számára inkább hat rongálásnak, mint műremeknek. És mégis, így egymásra rétegezve a sok szín és forma összeáll - a káosz esztétikát tud teremteni.

“People say graffiti is ugly, irresponsible and childish... but that's only if it's done properly.”

“Az emberek azt mondják, hogy a graffiti csúnya, felelőtlen és gyerekes... de ez csak akkor van, ha megfelelően csinálják.”

 (Banksy) 

Nagyvárosi óriások - Bődi Lili



Valami, amibe lépten-nyomon belefutunk, valami, ami minden nap körülvesz minket,
valami, ami megvéd, ami tart, eltakar. De vajon érzékeljük egyáltalán?

Budapesten az otthonunk, munkahelyünk, kedvenc szórakozóhelyeink mind el vannak
határolva egy többnyire láthatatlan entitással, amely a védelmünkre szolgál. Ám mi történik, ha
eme ,,kimondatlan titkok” felszínre kerülnek?

A nyomasztó űr, ami egy nagyvárosban keletkezik egy épület elbontásával, néha erősebb
hatást kelt, mintha az eredeti épület tornyosulna felénk. A csupasz hagyaték, amely elénk
tárul, az ijesztő valóság, hogy néha micsoda távok választanak el minket szomszédainktól.

Mindezt persze megszokjuk vagy emberi szokásunk révén magunkévá formáljuk,
megszelidítjük. A csupasz felületet felszabdaljuk, nyílásokkal tarkítjuk, emberibb léptékűvé
tesszük, amennyire lehetséges.

Ám mi lenne ha minden más elbontásával Budapest egyszer csak eme óriások
labirintusává válna? Meg tudnánk változtatni? Vagy megleljük a szépséget bennük, és
magunkat formáljuk át…

A sok kérdés közül nehéz mindre választ találni, de építészettel foglalkozóként van egy
ami mindnél fontosabb:

Szeretjük a tűzfalakat?

Új félév, új téma: ki mit gyűjt?


Gyűjtünk, gyűjtögetünk, van aki élményt vagy vagyont, van aki inkább könyvet, hanglemezt, bélyeget. Esetleg lepkét. Házakat is lehet gyűjteni, mint azt teszi sok blogger a világban. 

Ez a félév a gyűjteményekről szól, elsősorban építészeti vagy építészethez közeli gyűjteményekről. Lesznek vendégeink! Egyelőre ketten szerepelnek az előadók és beszélgetőtársak gyűjteményében, de számuk várhatóan szeptemberig még növekedni fog. 

Az egyik Gáspár Balázs, a Por és sár szerzője. Évszázados kritikus szövegeket gyűjt és társít archív felvételekkel hazai építészetünk remekeiről. Eddig két „anti ország néző füzete” jelent meg, a Budapesti por és sár, valamint a Hazai por és sár.

Másik vendégünk Vincze Miklós lesz, a 24.hu építészeti szakírója, aki grofjardanhazy néven is aktív a közösségi média felületeken (Facebook, Instagram, Tumblr). Rendkívül színes és szerteágazó (gyűjtő)tevékenységéből számunkra legfeljebb a jéghegy csúcsa érzékelhető, de azon dolgozunk, hogy ősszel lebukjunk a víz alá :D 

És van saját tapasztalat is, a Malter három éve! Ami elérhető a weben és egy szűkebb válogatás Facebookon és Instagramon. És vannak az újabb (és még újabb!) gyűjtések! És van a formálódó új blog (spoiler: Afrikáról). Lesz miről beszélni, lesz mit vetíteni!

Reméljük mindenkiben mocorog egy kis gyűjtő, mert lesz feladat is: létre kell hozni egy (szigorúan 10 darabos) gyűjteményt az építészet területéről vagy valamely határvidékéről, és be kell mutatni – a gyűjtési folyamattal együtt – egy blogbejegyzésben. 

kép: kenyai kertkapuk, forrás: google street view, jm, md

Mit keresett Janáky? 4/4 - Beszélgetés Janesch Péterrel


Kötetlen beszélgetés
 Janesch Péterrel. A kérdező Kecskés Tibor és Jancsó Miklós, a témák: mesteriskola, hagyaték, galeri ffrindiau, széptől szépig és vissza, esetlegesség az építészetben, pattern language, szövetszerkezet, sértések és sértődések, messepalast pályázat, janáky összes.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 10. 25. 

A beszélgetésről csak telefonos hangfelvétel készült, az utómunkáért a köszönet a KépKockát illeti!

Mit keresett Janáky? 3/4 - Beszélgetés Szalai Andrással, Pazár Bélával és Szemerey Samuval


Kötetlen beszélgetés
 Pazár Bélával, Szalai Andrással és Szemerey Samuval. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: venturi, rudofsky, zumthor, a vak, szent világiasság, valamilyen és nem valamilyen, strukturalizmus, másik modern, makovecz, dániások, goldfinger tanulmányutak, az építészet mint a világ megismerésének eszköze, vélt világhír, párbeszédképtelenség.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 10. 11.

Mit keresett Janáky? 2/4 - Beszélgetés Mátrai Péterrel és Major Györggyel


Kötetlen beszélgetés
Mátrai Péterrel és Major Györggyel Janáky Istvánról a Habitatio tárgy 2022. őszi félévében. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: iparterves idők, 509-es szoba, hollókő pályázat, korai tervezési munkák, homogén és heterogén, plasztikus és kristályos, ikercsillagok, falusi építészeti gyűjtések, késői stílus, családi házak, félve remegés és rajongva remegés.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022.10. 04.

Mit keresett Janáky? 1/4 - Beszélgetés Janáky Györggyel és Herczeg Tamással

Kötetlen beszélgetés Janáky Györggyel és Herczeg Tamással Janáky Istvánról a Habitatio tárgy 2022. őszi félévében. A kérdező Kecskés Tibor, a témák: ízlés és stílus, kortársak, példaképek, ikercsillagok, zeitlose kunst, három utolsó hódmezővásárhelyi munka, levelek árkádiából, falusi ravatalozók, növényépítészet, MOME doktori iskola.
BME Lakóépülettervezési tanszék, 2022. 09. 27.

További információk:

Függelék 4 - fogalmak, cikkek, könyvek

Voltak visszatérő témák és visszatérő kifejezések. Ezek egy része ismert és általános kategória volt, mint a nemzetközi stílus vagy a posztmodern, de voltak speciálisan Janákyhoz köthetők is, mint például a telepítésorientált és detailorientált. Következzen néhány kifejezés növényépítészettől szövetszerkezetig rövid magyarázatokkal és hivatkozásokkal, kiegészítve olyan fontos könyvekkel és írásokkal, amelyekre a beszélgetőpartnerek hivatkoztak, és amelyek Janáky számára is fontosak lehettek.

Függelék 2 - tervek, házak, írások

A beszélgetések során nagyon sok megépült ház, terv, rajz, írás került szóba. Ezek egy része publikus, más része nem, egy-kettő elérhető az interneten, a többség csak könyvekben vagy folyóiratokban, de ezek többsége is csak könyvtárban, mert az említett könyvek elfogytak, utánnyomásukra egyelőre (vagy egyáltalán) nincs remény. Ha elkészül a JÖ, a Janáky összes a tervezett honlappal, más lesz a helyzet, onnantól a tervek és rajzok nagy része elérhető lesz online, talán a szövegek is hozzáférhetővé fognak válni. Reménykedjünk!

Függelék 3 - mesterek és pályatársak

Sok fontos építészről beszéltek a meghívottak Janáky kapcsán. Volt olyan, akinek a neve mind a négy alkalommal elhangzott, voltak példaképek és elődök, voltak pályatársak, voltak kollégák és tanítványok. Magyarok és külföldiek, fiatalok és idősek, úttörők és követők. A beszélgetések kontextusa mutatja be őket igazán, de nem haszontalan felidézni a neveket néhány adattal, linkkel, az elhangzás logikája szerint csoportosítva.

Függelék 1 - résztvevők és szervezők

2022 őszén négy alkalommal szerveztünk beszélgetéseket a Lakóépülettervezési tanszéken Janáky István munkásságáról. Érdeklődésünk középpontjában Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című könyv házai álltak, de beszéltünk biciklis és autós gyűjtőutakról, az IPARTERVről, az elmúlt század második felének szellemi környezetéről, a falusi házak műépítészetet megtermékenyítő hatásáról, és minden egyébről, ami valamilyen módon kapcsolódott Janáky személyéhez. Meghívott résztvevőink között találni barátot, testvért, régi kollégát, társtervezőt, tanítványt, kritikust, műelemzőt, a hagyaték gondozóját - sokszor többet is egy személyben.

Magtárkeresés

A gazdasági épületek különleges építészeti karakterükkel mindig önálló kategóriába tartoztak. Többek között ez teszi őket értékessé, érdekessé. Nem véletlen, hogy számtalan magtár, istálló számít ma műemléknek. Különleges, monumentális formájukat a funkció határozza meg, mely típusonként egészen eltérő (siló, malom, víztorony, magtár, istálló).

Szépség-analógiák

Mit keresett Janáky? Erre a kérdésre kerestem a választ az egyik általa lefotózott épülethez gyűjtött analógiák segítségével.

Szép házak

Mit keresett Janáky? Szép házakat.

De mi az, ami neki szép, és mi az, amit egy átlagember szépnek tart? Megvizsgáltam, hogy hogyan változott az épület azóta, hogy Janáky István lefotózta a saját gyűjteménye számára, és megkérdeztem néhány ismerősömet, hogy ők hogyan látnák szép háznak a Balatonfüred, Kossuth Lajos utca 2. alatt található házat.

Janáky szépségideálja Bánkról

 Janáky István számos településre ellátogatott azzal a céllal, hogy gyűjtse a szerinte szép épületpéldákat. Tapasztalatai összegzéseként született meg Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon című kötet. A legtöbb, könyvben szereplő példa nem tartozik se a mű-, se a spontán építészet témakörébe: valahol a kettő között helyezkednek el. Egyszerű mesteremberek munkái, akik értették a dolgukat, de nem befolyásolta őket a közízlesnek való megfelelési vágy vagy az egyetemi oktatás. Janákyt ez a sokak számára megfoghatatlan, nem kategorizálható épületréteg foglalkoztatta, valamint a szépség és az érték felkutatása, bemutatása. 

Balatonszemesi nyaralóház és Janáky

Miért kerülhetett be Janáky István gyűjteményébe az 1970-es évek végén épült, későmodern nyaralóház?

Az épület karakterét főként a markáns homlokzati tagolás adja, amely a ház arányrendszerét is meghatározza. A hosszanti homlokzat függőlegesen osztott a konzolos erkélyek ütemes kiugrása által, míg a harántirányú homlokzat három apró, lőrés jellegű nyílást enged meg az erőteljes hosszirányú felosztásban. 

Milyen házakat keresett Janáky?

 

Janáky “Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon” című gyűjteményében az ország ismeretlen építészeti szépségeit próbálja felmutatni a vidéki útjai során készült fotóin keresztül. A házak stílusa, anyaghasználata mind-mind más, ezért felmerülhet a kérdés, hogy milyen házakat keresett (talált) Janáky? 

Janá-ki?

Fél évet beszélgettünk róla, mégsem ismertük ki. Talán nem is kell kiismerni, vagy talán nem is lehet igazán. Így nem tudok válaszolni arra kérdésre, hogy ki is volt Janáky, mit keresett pontosan, és mi volt ezzel a célja. Könnyen lehet, hogy rajta kívül senki nem tud erre felelni. Így nekem is inkább csak benyomásaim vannak. Talán így érdekesebb is az örökség, amit ránk hagyott: mindenki fejtse meg, ahogy maga gondolja…

A természetben is előfordul, hogy valami, ami alapvetően a haszna miatt épül, kedves lesz a szemnek. Ha nem szól bele tanult esztétika, olyan harmónia jöhet létre, amely egyszerre nevezhető unalmasnak, semmilyennek és tökéletesnek a maga akaratlanul logikus egyszerűségében.